Emília Vendégház Egerszalók

Egerszalók - Látnivalók

Sódomb:

A kútszájon kifolyó karsztvízből a széndioxid egy része távozik a levegőbe. A víz magasabb hőmérsékleten több sót képes az oldatban tartani, ezért a kihűlő víz telítődik sókkal és így a felesleges sótartalom kiválik belőle. A víz mésztartalma kalcitként és aragonitként válik ki. Ezek kis gátakat, lépcsőket képeznek és ezeken az apró vízesésekkel határolva folyik le a karsztvíz, ezzel is gyorsítva a mészkőkiválást.

A sódomb kisebb nagyobb peremekből, lépcsőkből, medencékből, barlangokból áll. A frissen kiváló mészkő morzsalékos, csak hosszabb idő elteltével szilárdul meg. A 70-es, 80-as években felelőtlen emberek rongálták a mészkődombot, fürdősónak vitték el, s ezzel nagy kárt tettek. Ezek után került körbekerítésre a mésztufadomb.

Római katolikus templom (Szűz Mária)

Egerszalók, Kossuth Lajos u. 67. Plébánia telefonszáma: 36/474-051

"Első temploma az Árpádházi királyok korából való. Minden valószínűség szerint a XII. században épült. A tatárjárás során a templomot megrongálták. Hivatalos okirat 1470-ben és 1590-ben is említést tesz a "Boldogságos Szűz Mária Plébániatemplomról". Feltehető a templomot a törökök pusztították el, Egerszalók őstelepülésével együtt. 150 év múlva telepítéssel kellett betölteni a megüresedett területet."
Berecz Sándor: Zarándokok könyve alapján

Az egerszalóki kegyhely

Az 1600-as években herceg Esterházy Pál nádor "Mennyei Korona" című munkájában ír arról az egerszalóki tölgyfáról, amelyen "tiszteltetett ősidőktől fogva a Boldoságos Szűz Máriának ékesen írott képe, ölében tartva a keresztfáról levétetett Megváltónak szent testét" található. A kép megbecsülését növelte egy vak leány gyógyulása, amelyet több csodálatos gyógyulás is követett. A csodás gyógyulások kivizsgálását Barkóczy Ferenc püspök rendelte el 1750-es években. A kivizsgálás során hitelesítést nyert több csodás gyógyulás is. A kép és a gyógyulások tiszteletére fakápolnát emeltek, majd 1738-ban Giovanni Battista Carlone olasz építész tervei alapján kőtemplomot építettek. Ezt később kibővítették, majd a XX. század közepén felújították.

XIII. Kelemen pápa örök időkre engedélyezett Egerszalóknak három búcsút:
Gyümölcsoltó Boldogasszony - március 25., Kármelhegyi Boldogasszony - július 16., Kisboldogasszony - szeptember 8.

1953-ban Czapik Gyula egri érsek hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította.

A kegyképet a szakértők legalább 300 évesnek becsülik. A kegykép a tabernákulum fölött áll. Kerete Szűz Mária monogramjával van díszítve. A ezen láthatjuk a Fájdalmas Szűzanyát ölében a keresztről levett Megváltóval, mindkettőjük fején aranyozott korona. A Szűzanya fölött a dicssugarat két angyal tartja. A templom nevezetességei: kegykép, szembemiséző oltár, fa-feszület Tirolból?, értékes szobrok és képek)

A plébánia mögött a kőkereszten pléh Krisztust és Máriát láthatjuk.

A nyolcvanas évektől kezdve már a fiatalok számára is fontos zarándoklathellyé, lelkigyakorlatok helyévé vált község. A zarándokutat Egerszalókra a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepére rendezik.

A 2005-ös zarándoklat Mottója az Euchrisztia évében: "Íme hitünk szent titka"

A 2006-ös zarándoklat témája: a Lélek gyümölcsei (Gal 5,22)

Kaptárkövek:

A kaptárkövekbe üregeket véstek, ismeretlen okokból. Egyes feltételezések szerint méhkaptárak voltak bennük a XI-XIV. században, mások szerint avar kori képtároló üregekről van szó.

Valószínűsíthető, hogy a vulkáni utóhatások miatt feltört kovasavas meleg vizek hatására erősen átkovásodott riolittufa maradványai. Ilyenek találhatók még a Borsod megyei Szomolya, Bogács és Cserépváralja községek közelében is.
Forrás: www.bogacs.com

Betyárbújó kaptárkő:

Egy Magyarországon is sajátosnak mondható kaptárkő. A riolittufába kunyhót vájtak, amelyben kőből készült fekhely és polc található. Egy délutáni séta alkalmával is meglátogatható.

Kőhíd:

A XIX. században épült egynyílású kőhíd a
Laskó - patak fölött ível át.

Nepomuki Szent János-szobor:

Egerszalók, Széchenyi út és Szőlő úti sarok.

A késő barokk Nepomuki Szent János-szobor
1800 körül készült.

Laskóvölgyi - víztározó Egerszalók

Kezelő: Heves Megyei HE-k Szövetsége

Cím: 3300 Eger, Deák F. u. 64.

Információ: (36)/313-689

Víztípus: víztározó

Terület: 120 ha

Átlagmélység: 2 m

Fenékviszonyok: változó, iszapos

Akadók: változó

Növényzet: kissé köves gyep, bokrok

Halak: ponty, amur, süllő, keszeg (dévér), ezüstkárász, csuka, harcsa, törpeharcsa, domolykó, balin

Telepítések: időszakonként - utolsó: 2007 június 12., előtte Húsvét

Szabályok: OHR

Jegyárak (Ft):

- napijegy 2 000

- csónakos 2 800

- éves parti: 16 000

- éves csónakos 20 000

- éves ifi: 4 200

Jegyváltás: Egerszalóki Thermál Panzióban (éjjel-nappal) Egerszalók, Széchenyi u.4.

Mr. Fisch Horgászbolt
3300 Eger, Maklári út 18/b. tel: 36-417-768

Horgászparadicsom Horgászbolt
3300 Eger Maklári út 82.

 Hobby Horgászbolt
3300 Eger Törvényház út 11. Tel: 36-415-000

Méret és darabszám korlátozások:

Az Országos méretkorlátozások érvényesek.

Csuka és Süllő tilalom mind két halfajra 03. 05. 00.⁰⁰-tól 04. 27. 24⁰⁰-ig.

Harcsára tilalom az országos rend szerint ! 2007 05.02.⁰⁰-tól 06. 14. 24.⁰⁰-ig teljes tilalom!

Csuka elvihető mérete:50 cm.

Ponty: 8 kg. felett minden halat azonnal vissza kell engedni !

PONTYTILALOM NINCS !!

Elvihető heti hal mennyiség.

A megváltott területi engedéllyel 40 db. méretkorlátozás alá eső halat lehet elvinni.

Bontásban: max. 2db ponty/ nap, hetente 3 db.

Ragadozó hal: naponta max:2 db. hetente 3 db.

amúr: 40 cm. felett ugyan az, mint a ponty esetén!

Naponta 3 db. méretkorlátozással védett halat lehet megtartani! /Pl: 2 ponty 1 süllő, vagy
2 ragadozó és 1 amur, vagy ponty/

A süllőállomány védelmében a kifogott süllőt mérettől függetlenül meg kell tartani, és be kell írni a fogási naplóba!!

Fehérhal (keszegféle) naponta maximum 3 kg.

Megközelítés: 3-as főútról Kerecsend irányába, ott Demjén felé, majd Egerszalókon keresztül jutunk el a vízhez, a gátat kell keresni. Havonta változó szabályok

Általános szabály, hogy a parttól 100 méteres távolságot kell tartani a csónakkal, valamint hogy éjszaka nincs horgászati lehetőség.

Több info: A szalóki tó honlapja